Az Origo zenekar 1991-ben állt össze egy, a 80-as évek közepétől működött gimnáziumi anarcho-punk-underground improvizációs akciócsoport halványuló emlékei alapján. A három alapító a gitáros Füle Csaba, a dorombos Tóth Attila, és a furulyás Fodor János volt.
Az alapötlet szerint az Origo némileg megszelidülve, középkori ízekkel telt avantgard rockzenét játszott volna, ehhez az elektromos, effektezett gitár, a visszhangosított furulya és a zengetett doromb mellett basszusgitár (Galambos Nándor) és dob (Folinusz András) járult volna. Utóbbi helyett Rajkányi Norbert, később Korbai Zoltán, végül Benkei Tamás dobolt, néhány fellépésen Csányi Viktor, majd Gerdesits Ferenc. A basszusgitáros poszt gyakran maradt betöltetlen, részben a doromb pótolta, de alkalmanként Broder Ferenc, Koller Csaba és Palotás Péter basszusgitárosok vendégszerepeltek az Origo koncerteken. Az instrumentális jelleg részben koncepció, részben kényszer volt - a pár koncert erejéig csatlakozó Kiss Anna vokalista kivételével nem akadt megfelelő énekes.
A zenekar kezdettől fogva szabadon értelmezte az alapkoncepciót, és az első év négy koncertjén kialakult a sajátos, hangszerelésből és hangszeresek zenei ízléséből organikusan adódó zenei skála, melyen az Origo 1996-ig mozgott. Ez a professzionálisan zenélés különösebb erőltetése nélkül lazán összefogott rock-etno-punk-reneszánsz-barokk, valamint kortárs komolyzene palettája, melyből változó arányokkal, könnyed improvizációkkal kavarodtak ki a koncertekre félszilárd állapotba jutó számok. Egyes koncerteken az együttes tagjai "oa" vagy "0a" zenekar néven szabad improvizációs blokkal örvendeztették meg a közönséget, mint az Origo előzenekara.
Öt év számos basszista és ütőscseréjével kísérve, az Origo átkoncertezte a budapesti alternatív-rockzenei klubélet hanyatlásának időszakát, s zenéjét a visszatapsolástól a teljes közönyig változó reakció kísérte. Állandó rajongótábora szűk körű maradt, bár az A3 tévé nyilvánossága előtt, illetve három ízben a VHK tetemes közönsége előtt, valamint a 94-es, 95-ös és 96-os Szigeteken is bemutatkozott.
1995 júniusától a felállás a három alapítón kívül Benkei Tamást számlálta, mint ütőst.
1996 februárjában a zenekar Gerdesits Ferenc dobossal az Etnofon ZaKi stúdióba vonult, és felvette egyetlen CD minőségű demóját, a Nadírt.
Utolsó fellépése a 96-os PepsiSziget Bahia szinpadán tartott sikeres koncert volt, melyen gitár-furulya-doromb-basszus-dob-ütős hatos felállásban zenélt az Origo, Gerdesits Ferenc (dob) és Palotás Péter (basszusgitár) közreműködésével.
1996 őszétől Füle Csaba az elektronikus zene felé fordul, és a Resonancelive act tagjaként a hazai underground techno-szcéna kialakulásának aktív szereplőjévé válik.
Három évvel később, az akkor már Cema Turbo néven futó projekthez társul Fodor János effektezett furulyákkal, így a Cema Turbo zenéjében az Origo bizonyos értelemben újjá születik.
OrReCT [2010-] Füle Csaba - gitár, épített és analóg elektronikus hangszerek, sampler, szintetizátor, dobgép - és Fodor János - effektezett fúvós hangszerek.
CemaTurbo [1998-2009] Kővári László - sampler, szintetizátor, dobgép, laptop & mix - duóban Füle Csabával 1998-től, trióban Fodor Jánossal 1999-2009 között lépett fel Cema Turbo Live Act néven.
Resonance [1996-1998] A Cematurbo folytatása volt Füle Csaba és Kővári László korábbi liveact projektjének, a Resonance-nak. A formáció tagja volt korábban Faragó Márk és Pelyhe Szilárd is.
Origo/oa [1987-1996] zenekar néven experimentális improvizatív rockzenével lépett fel Füle Csaba, Fodor János, Tóth Attila (effektezett doromb) Folinusz Andrással, Rajkányi Norberttel, Korbai Zoltánnal, majd Benkei Tamással (ütősök) és pár alkalommal Kiss Annával (vokál).