1994. november 17.

F.M.K.
Társfellépő a WI. Átlagon aluli koncert, csak a kemény számokat játszottuk, összesen hetet, némi dühhel, mert közönség viszonylag tetemes, de közönyös, jórészt a WI miatt jött
Gyalog sétáltam az FMK-ba, ahol már ott volt a WI és az Origoból Tóth és Füli. Fásult tiltakozással fogadtam, hogy a Wi akar előbb kezdeni. Füli többször bement az iszonyú zajjal teli terembe (éppen beálltak), míg végül mind a négyen bevonulva elértük, hogy lemondtak a kezdésről. Húzták a szájukat. Egyébként a közönség viszonylag megszaporodott, főleg a WI környezete volt, így logikus, hogy előbb játsszunk, különben mindenki elment volna, mire elkezdjük. Hangulatunk alapján természetesen született az ötlet, hogy ezúttal csak az agresszív számokat játsszuk, s hét számos sorrendet állítottunk össze (szt antal, novum, keresztes, fekete sereg, monoton, haramia, dzsamahl), melyet kisvártatva el is kezdtünk. A beálláshoz képest még ramatyabbul hallottam magam, de a közönség, bár alig tapsolt, legalább nem dumált hangosan. Igaz, hangos szám közben azt nem is szoktuk hallani, s most nem volt halk szám. Elég jó improvizációk voltak, s jó koncert lett volna, ha jobb a hang és a kedvünk. Ez volt az első koncert, amikor álltam, mert nem volt üres szék, így viszont nem értem el a visszhangot, úgyhogy az utolsó két számhoz leguggoltam. A dzsamahlt különösen gyengének éreztem, ötlettelen voltam, ami következett abból is, hogy nem hallottam magam. Gerjedt, ha erősítettem. Amikor befejeztük, legszívesebben elmentem volna valamerre, Beáék alig hallottak furulyát. Tóth indult haza Sárival, (nem is ivott semmit) Korbait is vitte haza, mi is indultunk, csak szegény Füli és Rita maradt a wi-re, hiszen részben Füli cuccján játszottak.